IfiBOOK

           Hogy mindig naprakész legyél!


Drogtanya 2012
Misztikus játszótér az "ozorai" fesztválon


Tizedik alkalommal rendezték meg az Ozorai Pszichedelikus „Törzsi Gyűlést” a Tolna és Fejér megye határán található Dád pusztán. A 20 ezer látogatót vonzó jubileumi rendezvénynek a misztikusként számon tartott 2012-es év különös jelentőséget adott. A drogkereskedelméről és a goa transzról hírhedt fesztiválra csütörtökön csapott le a rendőrség. A Hetek riportere pénteken jutott be az újságírói szemektől féltve őrzött rendezvényre.
 

  Az egyhetes fesztivál ötödik napjára, pénteken érkezem, kora délután, izzasztó napsütésben. Ekkor még reménykedem, hogy gond nélkül beengednek mint sajtóst. Még akkor sem izgulok, mikor áthaladok a különböző növényekből összeállított kapun, melyen ezt olvasom: Üdvözlünk a Paradicsomban!

Hamar ki kell ábrándulnom, a paradicsom csak kiváltságosoknak van fenntartva. Azoknak, akik képesek a 120 eurós (kb. 34 ezer forintos) búcsúcédulát kiváltani - javarészt külföldiek. Érvelhetek én, hogy csupán riportot akarok készíteni a fesztiválról - valamit nagyon titkolhatnak, mert nem sokkal előttem még a kereskedelmi tévék tudósítóit is elhajtották.


Nem egyedül sokallom az összeget az átmeneti üdvös­ségért. A jegypénztár előtt va­lóságos kolónia alakul szegényebb ifjakból, akik kartonokra írva hirdetik hátrányos helyzetüket, nem átallva koldulni, hogy összegyűjthessék a belépőre valót. Kívánságuk tárgya a színes fesztiváli karszalag.
A koldulókon túl gyűlnek a rafináltak. Egy hippijárgány lakóihoz csatlakozom: a távozó fesztiválozók karszalagjait kérjük el. És ekkor jön a következő bökkenő: a karszalagot egyszer használatosra tervezték. A reparáláshoz speciális eszközkészlet kell. Egyetlen szerencsém, hogy bandánk vezére történetesen egy spanyol szobrász (egy szál ágyékkötőként szolgáló kendőben, hátára omló rasztahajjal). Ügyes kezei hamar átjátszanak a bejáraton, és attól fogva elválnak útjaink.

Amerre megyek, mindenütt sátor áll. Egy dombon caplatok felfelé vagy tíz percig, de a kempingezők halrajként hemzsegnek körülöttem. A fesztivál ötlete 1999-ben született a teljes napfogyatkozás alkalmára rendezett ünnepségen. Kevés emberrel kezdődött, ma már nem látni a résztvevők által elfoglalt terület határát.
Már a távolból hallatszik a dübörgés, hát megyek a hang irányába. Felérek a dombra, és elém tárul a mágikus játszótér. Gyönyörű környezetben épületek, sátrak, parkoló autók a horizontig, és lassan körvonalazódik, hogy mi micsoda. Az építményeket igyekeztek természetes anyagokból felhúzni, és persze úgy, hogy megfelelő energiák áramolhassanak bennük.

Először a Varázskert nevű helyszínre érek. Hatalmas területen több épület és tákolmány, mind más célt szolgál. Öt szegmensre van osztva. Az egyik a Piramis, ahol jóga, selyemtánc, relaxációs gyakorlatok tömkelegét tartják a szellemileg odaszántabb fesztiválozóknak. A Bölcsesség Kerekénél tudattágító előadások, gyakorlatok, míg a Chambok Házban egyéb spirituális élmények és okkult táncok várják a magukból kilépni vágyókat. Meg lehet ismerkedni a természet erejével, és a Sárkányfészekben alkotni is lehet belső inspirációból. Kisebb kon­certek az itteni színpadon is előfordulnak - a Fény Babilonban és hasonló együttesek jóvoltából. A Zsonglőrtéren vidám oktatók tanítgatják az amatőröket, miként uralják a tárgyakat; a Toronykertben pedig szövés, horgolás és kosárkészítés sajátítható el.
A következő dombról újabb dimenzió tárul elém. A völgyben hatalmas étkezőpavilon, rengeteg árus, és egy ufószerű, szintén növényfedéllel fedett gigantikus épület vár. Ez utóbbi az úgynevezett Chill-out (relax) színpad, melynek kupolája hatalmas potrohként mered az égbe, pavilonjai pedig csápokként meredeznek oldalirányba. A zene már jóval hangosabb; de inkább andalító, mintsem diszkót idéző.

A pavilonok alatt több tucatnyian fekszenek, alszanak annak ellenére, hogy tőlük tíz méterre üvölt a zene.
A DJ transzba ejtő zenéjével „nyugtatja" a tömegeket. Páran az emelvénye előtt vonaglanak, látszik rajtuk, hogy már máshol járnak. A különleges díszítések alatt heverő testek kissé riasztóan hatnak. Megkérdezek egy férfit, hogy bírnak itt pihenni. Azt feleli: aki kikészül a Főszínpadon, vagy csak nyugodt pszichotranszra vágyik, ide bújik.

Nem megyek tovább a kanyargós völgyben, inkább először az árusokon átmászva a középső dombtetőnek tartok, ahol cirkuszt idéző, égbeszökő létesítmény tör a magasba. A Menedék nevet viselő, kék-fehér csíkos ponyva alatt újabb elfekvő található, és itt kapott helyet az orvosi szolgálat is. Azonban nem mindenki jut el idáig. Hellyel-közzel belebotlok földön fekvő, gyakran mélyen hortyogó egyénekbe. Büdösek, koszosak, de legalább ártalmatlanok. Egy leginkább termeszvárra emlékeztető kuckót is találok, ahol tábla figyelmeztet: „Csendes tér - tisztelet és ismeret -, e hely célja a belső béke meglelése; kérjük, tartsd tiszteletben és ne dohányozz!" A kis lyukból csak egy-két láb lóg ki.

 

Forrás: Hetek.hu

 
 
_______________________________________________________________________
Minden jog fenntertva 2012  www.ifibook.hu  Kapcsolat: info@ifibook.hu