Az állatok ösztönlények, nem gondolkodnak, csak cselekszenek az ivarzás idején. Nem jut eszükbe, hogy már többször szültek vagy párosodtak, csak teszik azt, amit az ösztönük diktál. Azon kutyák esetében, akiket nem szeretnének tenyészteni, több okból is érdemes megfontolni az ivartalanítás lehetőségét. Nem csak, hogy megkíméljük magunkat és kedvencüket az ivarzási gondoktól, hanem számos (legtöbb esetben sajnos végzetes) betegséget is megelőzhetünk ezzel. Az ivartalanítás ma már rutinműtétnek számít.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG IVARTALANÍTÁSRA?
Ezzel szuka kutyánkat is megkíméljük a szülés terheitől. Ha nem figyelünk, még nem is regenerálódik a testük, amikor már megint vemhesek lesznek. Valamint a tüzelés sok kellemetlenséggel jár a gazdik számára, mert az ösztön hajtotta „udvarlók” ilyenkor a legnagyobb akadályokon is átugranak, a legkisebb lyukakon is beférnek, és képesek a „lányos ház” ajtaja előtt virrasztani éjszakákon át egészen addig, amíg el nem érik céljukat, a párosodást, vagy el nem érkezünk a tüzelés végéig. Nem is beszélve a vércseppekről, amit a tüzelő szuka hullat mindenhova, ahova leül vagy lefekszik.
A kan kutyákat azért érdemes ivartalanítani, nehogy elkóborolni vagy elszökdössenek tüzelési időszak alatt, valamint ne ingerelje őket a tüzelő szukák jelenléte.
Azt is érdemes tudni, hogy az ivartalanítás után pár hét elteltével sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb állatok gazdái lehetünk, mint azelőtt, mivel hormonális változás következik be pozitív irányba. A műtét rutin jellegű, egy hét alatt a kutya el is felejti az egészet, szövődménye ritkán van.
MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR AZ IVARTALANÍTÁS?
- a tüzelés és a vele járó kellemetlenségek megszűnnek
- megelőzhető a nem kívánt vemhesség, ugyanis ez még a legnagyobb odafigyelés mellett is bekövetkezhet
- a méh gyulladásos és daganatos betegségei megelőzhetőek
- az emlődaganat kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető a kutya fiatal korban történő ivartalanításával
AZ IVARTALANÍTÁS HÁTRÁNYAI
Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, inkontinenciát, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit. Az ivartalanítás viszont ezekre nincs hatással, a kutya személyiségét, elevenségét, intelligenciáját nem változtatja meg.
A kutyák inkontinenciája (vizelet visszatartási zavar) gyakoribb szövődmény a későn ivartalanított állatoknál, és akkor a legritkább, amikor a műtétet az ivarérés előtt végzik el. Az ma is vitatott, hogy gyakoribb-e korai ivartalanításnál, azaz a 3 hónapos kor alatt ivartalanított szukák esetében.
Az ivartalanítás leggyakoribb szövődménye nem ez, hanem mindkét esetben az elhízás. De ez is csak a túlzott tápanyagfelvétel következménye, így az eleség mennyiségének csökkentésével, vagy összetételének megváltoztatásával előzhető meg, mind az ivartalanított, mind a nem ivartalanított kutyák esetén. Viszont a korán (ivarérés előtt) ivartalanított állatok esetében a legritkább az elhízás!
A kutyák ivartalanítása viszonylag nagy műtétnek mondható, így csak teljes altatásban végezhető el. Ennek ellenére a modern altatószerek és korszerű berendezések használatával a komplikációk valószínűsége nagyon alacsony.
HOGYAN ZAJLIK EZ A BEAVATKOZÁS?
Telefonon vagy személyesen egyeztessünk azzal az állatorvossal, akivel a műtétet elvégeztetni kívánjuk. Az altatás előtt 12 órával már ne kapjon a kutya enni, és 6 órával előtte már inni sem. A rendelőbe érkezéskor a kutyát megvizsgálják, hogy teljesen egészséges-e. Ha minden rendben van, megkapja az altató injekcióját. Általában 5-10 perc alatt alszanak el ennek hatására a kutyák.
A szuka kutyák műtéte során egy néhány centiméteres hosszanti metszést ejtenek a has középvonalában, a köldöktől hátrafelé. Ezen keresztül távolítják el a petefészkeket . Végül a vágást három rétegben összevarrják. A bőrben lévő varratokat 10-12 nap elteltével el kell távolítani, a belső varratok önmaguktól felszívódnak. A kanoknál a heréket távolítják el, szintén altatás alatt.
Amire a kutya teljes ébredéséig oda kell figyelni:
- száraz, meleg helyen legyen
- fontos, hogy a padlón helyezze el, nehogy leessen a fotelből, ágyról ébredezés közben
- ne legyen előtte víz vagy eleség a félrenyelés kockázata miatt
Amire a kutya tejes ébredéséig számíthat (ezek a tünetek mind az altatószer hatására alakulnak ki):
- remegés
- nyüszítés (inkább az ijedtség jele, semmint a fájdalomé)
- nyálazás
- enyhe hányás, öklendezés
- támolygás, elesés
MIRE KELL FIGYELNI A VARRATSZEDÉSIG?
Mivel az ivartalanítás egy hasi műtét, a bélsárürítés közbeni erőlködés fájdalmas lehet a kutya számára. Így célszerű a székletet lágyító eleségek adása. Semmiképpen sem javasolt a csont etetése a varratszedésig!
A seb lehetőség szerint ne szennyeződjön. Naponta egyszer-kétszer tanácsos hígított Betadine oldattal lemosni a sebet és környékét.
Nagyon fontos, hogy a kutya ne nyalogassa a sebet. Ennek elkerülésére gyakran szükséges védőgallért tenni a kutyára. Ne ijedjen meg, ha a gallér kezdetben zavarja a kutyát, szinte mindegyikük egy-két napon belül megszokja.
A műtétet követő napon még bágyadtság, étvágytalanság előfordulhat. Amennyiben ez nem múlik el, konzultálni kell az állatorvossal.
Általában a műtéttel egyidőben egy 24 órás hatású fájdalomcsillapítót kapnak a kutyák. Szükséges lehet még két-három napig folytatni a fájdalomcsillapítók adagolását.
AZ IVARTALANÍTÁS OPTIMÁLIS IDŐPONTJA
Tévhit, hogy a szukáknak egyszer meg kell elleniük és elavult nézetnek számít az is, hogy egyszer tüzelniük kell az ivartalanítás előtt. Azokban az országokban, ahol a fiatal kölykök ivartalanítása általános, nagy esetszámok alapján tudományos alapossággal vizsgálták meg a különböző életkorban operált állatok egészségi állapotát, így a szőrzet és a csontozat fejlődését, a viselkedési rendellenességek kialakulását, szukákban az inkontinencia előfordulását, valamint az ivartalanítással megelőzhető problémák (pl. agresszió, jelölés, here-, prosztata-, méh- és tejmirigy-gyulladás és daganatok) előfordulását is és ezek alapján állapították meg azt, hogy mind a nőivarú, mind pedig a hímivarú állatok ivartalanításának vonatkozásában a legoptimálisabb időpont az ivarérettség kialakulása előtti időszak.
Az ivartalanításra 4 különböző életkorban és szituációban kerülhet sor. Egészséges állatok korai ivartalanításáról (1. lehetőség) akkor beszélünk, ha a műtét a választás után, 6 hetes-3 hónapos életkorban történik. Az ivarérés előtti ivartalanítás (2. lehetőség) általában 4-6 hónapos életkorban, az ivarérés utáni ivartalanítás (3. lehetőség) pedig 7-9 hónapos kor után történik, szintén egészséges állatokon. Más, ezektől gyökeresen eltérő helyzet az, ha az állat már beteg és ezért kell sort keríteni a beavatkozásra (4. lehetőség).
A KORAI IVARTALANÍTÁS (6 hetes-3 hónapos életkor)
A korai megjelölés nem az ivarérés előtti ivartalanítást jelenti, hanem a közvetlenül a változás után elvégzett operációt. Mindkét nem esetében 6 hetes kortól 3 hónapos korig végzik ezeket a műtéteket. A menhelyek is tömegesen ivartalanítják az ilyen fiatal állatokat, mielőtt kihelyezik őket az örökbefogadókhoz.
Az ilyen fiatalon operált állatok és a később műtöttek között a közhiedelemmel ellentétben nagyon kevés és klinikai értelemben jelentéktelen különbség van. A játékosság tartósabb, a csontok pedig tovább növekednek. Ez utóbbi következménye, hogy különösen a csöves csontok, vagyis a végtagok csontjai némileg hosszabbra nőnek, ezért az ivarérés előtt ivartalanított állatok egy kicsit nagyobbak lesznek. Ennek azonban semmilyen káros hatása sincs az állatok szervezetére.
Ma már több független, nagyszámú egyeden végzett tudományos vizsgálat is egybehangzóan igazolja, hogy az ivarérés előtti ivartalanításon átesett egyedek csontozata és ízületei ugyanolyan egészségesek, mint a később ivartalanított testvéreiké és semmilyen csont- vagy ízületi betegség nem gyakoribb náluk. A szuka kutyák esetében ma még vitatott, hogy a 3 hónapos kor alatti ivartalanítás járhat-e gyakoribb vagy súlyosabb inkontinenciával, de jelentős különbségről aligha beszélhetünk és az biztos, hogy a 3 hónapos kor után ivartalanított szukákban nem jelentkezik gyakrabban, mint a később ivartalanítottakban.
Ebben az életkorban a műtét valóban könnyebb és gyorsabban végrehajtható, mint a felnőtt állatokon. Az ilyen fiatal kölykök altatása ugyan speciális ismereteket és felszerelést igényel, de a sebgyógyulás rapid, a műtéti komplikációk esélye pedig egészen minimális. Ezek a kölykök néhány órával a műtét után ugyanúgy játszanak, mint előtte. Ezért téves aggály az, hogy „embertelenség bébiket műteni”, a valóság ennek pont a fordítottját mutatja: embertelenség nem vagy csak későn operálni!
Az összes ivartalanítással megelőzhető betegség szempontjából ajánlható ez a módszer, hiszen kevesebb kockázattal jár és biztosabban megelőzi a nemkívánatos szaporulatot, mint a később végzett műtéti beavatkozások!
AZ IVARÉRÉS ELŐTTI IVARTALANÍTÁS (3-6 hónapos életkor)
Sok országban ez az ivartalanítási időpont annyira elterjedt, hogy a legtöbb tulajdonos eleve tudja: sort kell keríteni rá az alapoltások beadása után. Ennek Magyarországon is így kellene lennie. Hasonlóan a korai ivartalanításhoz, a műtét könnyebben és gyorsabban végezhető el, a sebgyógyulás gyors, a komplikációk esélye pedig minimális. Gyakorlatilag minden ivartalanítással megelőzhető betegség szempontjából optimálisnak nevezhető, ha az ivarérés ELŐTT, vagyis nem később, mint 3-6 hónapos életkorban történik az operáció. Az ebben az időszakban végzett műtétek után semmiféle káros következmény nem mutatható ki a később műtött állatokkal összehasonlítva, még az inkontinencia vonatkozásában sem.
Az igaz, hogy ezek a kölykök némileg nagyobbra nőnek majd, mint a nem vagy az ivarérés után ivartalanított testvéreik, de a különbség jelentéktelen és semmilyen egészségkárosodással nem jár. Ezért mi feltétlenül az ivarérés előtti időszakot javasoljuk minden állattartónak a kedvence ivartalanítására! Aki tovább vár, az veszélyezteti a kedvence egészségét!
AZ IVARÉRÉS UTÁNI IVARTALANÍTÁS (jobb későn, mint soha)
Ha a kutya már elérte az ivari érettséget, akkor tulajdonképpen késői ivartalanításról kell beszélnünk. Sajnos még mindig makacsul tartja a köztudatban magát az a tévhit, hogy a műtéttel meg kell várni az első ellést vagy hogy tüzelnie kell legalább egyszer minden kutyának. Ez sajnálatos, hiszen már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy semmilyen szakmai alapja nincs ezeknek a véleményeknek, egész egyszerűen a tények ismeretének hiányából fakadnak.
Nem csak az a gond, hogy a műtét költségesebb, technikailag nehezebb és hosszabb ideig tart a felnőtt állatokon, de jobban megviseli őket és nagyobb a komplikációk esélye. Emellett sokkal kevesebb betegség, viselkedési probléma előzhető meg vele, mint az ivarérettség előtti műtétekkel. Így pl. az első két tüzelés között ivartalanított szukák esetében nagyobb a tejmirigy-daganat kialakulásának esélye, mint az első tüzelés előtt ivartalanítottaknál, igaz, még így is kisebb, mint a később műtött állatok körében. Ezért ha az ivarérett kutya még nincsen ivartalanítva, akkor a leghelyesebb a műtétet minél előbb elvégeztetni, mielőtt kialakul a baj. Minél idősebb a kutya, annál nehezebb, költségesebb és kockázatosabb a műtéte és annál hosszabb ideig tart a műtét utáni lábadozás és eközben is annál több komplikáció fordulhat elő.
A MÁR BETEG ÁLLATOK IVARTALANÍTÁSA (amikor már tényleg késő)
Különösen súlyos beszámítás alá esik, ha már megbetegedett a kutya, mert mondjuk tejmirigy-, méh-, here- vagy prosztata-megbetegedés (megnagyobbodás vagy gyulladás), illetve nőstényeknél cukorbetegség lépett fel. Ilyenkor a gyógykezelés vagy annak fontos része az ivartalanítás. Problémát jelent az a tény, hogy az állatok jellemzően idős korban betegednek meg, amikor már nagy az altatási és a műtéti kockázat, de a fennálló betegség tovább súlyosbítja a helyzetet. Ezért a műtét ilyenkor technikailag nehezebb, nagyságrendekkel költségesebb, mint a fiatal állaton végzett ivartalanítás, valamint a kockázata és a komplikációk esélye is igen nagy.
Nem könnyű megmondani azt, hogy mikor a legoptimálisabb a kedvencállatokat ivartalanítani. Tudjuk, hogy a nőivarú állatok körében gyakoriak a tejmirigy daganatos megbetegedései. Tudjuk azt is, hogy ha egy kutyát az első tüzelése előtt ivartalanítanak, akkor a nem ivartalanítottakhoz képest 0,5%-al csökken a tejmirigy daganat valószínűsége. Az első két tüzelés között ivartalanítottaknál 7%, a második és harmadik között operáltaknál 26% lesz az esély erre a betegségre, a 2,5 éves kor után ivartalanított állatok esetében pedig gyakorlatilag a nem ivartalanítottakéval megegyező gyakorisággal számíthatunk rá.
Az ivartalanítást ezért ajánlatos az ivarérés előtt elvégeztetni, de az ivarérésről (az első tüzelésről) még azt érdemes tudni, hogy nagyon változó időpontban, de 3 hónapos kortól bármikor bekövetkezhet.
Az optimális időpont vonatkozásában az elmondottak mellett talán az altatás kockázata az egyik legpontosabban mért és leginkább használható támpont. Pontosan tudjuk azt, hogy a kutyáknál 16 hetes életkorban jár a legkisebb kockázattal a műtéti altatás. Mivel a kutya ivarérése általában ennél később következik be és kutyánál az elhízás kockázata is ilyenkor a legkisebb, ezért mi leginkább ezt az életkort ajánljuk az állattartók figyelmébe, mint az ivartalanítás legoptimálisabb időpontját!
